Frissítve: 2019.06.19.
Sokan tapasztalhatnak ingadozó alapjáratot. A tünetek változatosak lehetnek: melegen ingadozó alapjárat, nehézkes indítás hidegen, indítás után bemelegedésig ingadozó alapjárat, haladás közben gázelvételnél az autó lefulladása.
A fenti tünetek forrása nagyon sok esetben a szívórendszer egyik legfontosabb alkatrészénél, a fojtószelepnél (más néven: pillangószelepnél), illetve a fojtószelepháznál keresendő. Következzen egy kis elmélet, hogy megértsük a problémát. Fontos azt is megjegyezni, hogy nem minden alapjárati probléma köthető a fojtószelephez, például ha valahol fals levegőt szív a motor.
A benzines működéséhez az égéstérbe benzin-levegő keveréket kell juttatni, amit a gyújtógyertya gyújt meg. A szívómotorok esetén a dugattyúk (felső vezérlés esetén) lefelé irányú mozgása által keltett vákuum “szívja”, valójában az atmoszférikus nyomás tolja be az égéstérbe a keveréket. Ahhoz, hogy az égés tökéletes legyen, megfelelő benzin-levegő arányúnak kell lennie. Ez az arány ismerős lehet, 1:14,7. Ez azt jelenti, hogy 1 kg benzin elégetéséhez 14,7 kg levegő szükséges. A motor fordulatszáma úgy változtatható, hogy az égéstérbe több vagy kevesebb üzemanyag keveréket juttatunk. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a vezető a gázpedál segítségével közvetlenül vagy közvetve egy szelepet (ez a fojtószelep vagy pillangószelep) zár illetve nyit, ezzel a beáramló levegő útját zárja vagy nyitja. Ehhez a levegő mennyiséghez a motorvezérlő elektronika a megfelelő mennyiségű üzemanyagot porlasztja az injektorok segítségével. Azt, hogy pontosan mennyi üzemanyagot kell adagolnia, különféle érzékelők, szenzorok értékeinek segítségével állapítja meg: beszívott levegő hőmérséklete, szívócső nyomása, kipufogógáz oxigén tartalma. Nyilvánvalóan a motor működéséhez akkor is kell valamennyi levegő, ha nem haladunk vele, az autó álló helyzetében jár, ezért szükség van az alapjárati levegő bejuttatására, illetve szabályzására is, hiszen más mennyiségű üzemanyag elégetésére lehet szükség, ha terhelés, elektromos fogyasztók, klíma nélkül jár a motor alapjáraton, mint amikor világítanak a lámpák, működik a klíma és a befúvó ventilátor is üzemel. Mindegyik esetben egy bizonyos fordulaton kell tartani a motort.
Punto esetében az 1.2 8 és 16 szelepes változatok alapvetően eltérnek a fojtószelep, illetve az alapjárati szabályzás kialakításában.
A 8 szelepes változatnál bovden segítségével tudjuk szabályozni a pillangószelepet, így a beáramló levegőt. A szelep nyugalmi helyzetében teljesen zárt állapotban van, az alapjárati levegő egy, a szelepet megkerülő csatornán jut be a szívócsőbe, ebben a megkerülő ágban helyezkedik el az (elektromos) alapjárati motor, melyet a vezérlő elektronika nyit-zár a szükséges mértékben.
A 16 szelepes változatnál ezzel szemben a gázpedál “elektronikus”, a fojtószelepet egy elektromotor működteti, a szelep soha nincs zárva, egy keskeny résen mindig tud áramolni a levegő.
A hosszas bevezető után lássuk végre a probléma valódi forrását! A fentieken kívül a motorban keletkező kartergáz (vagyis az olajtérbe bejutó égéstermék, kipufogógáz, levegő, pára, üzemanyag keveréke), hogy ne okozzon túlnyomást, ki van vezetve az olajtérből, környezetvédelmi okokból nem a szabad levegőbe, hanem vissza a szívó oldalra, közvetlenül a szívótérbe és/vagy a fojtószelep elé. Ez az olajos gőz keveredik a légszűrőn átjutó finom porral, egy ragacsos elegyet alkotva, aminek egy része megtapad a szívócső falán és – a legfontosabb – a fojtószelepen és a szelepház falán, illetve az alapjárati motoron és környékén. Ez azt okozza, hogy az alapjáratra fenntartott rés lecsökken, kevesebb levegő képes bejutni. Kezdetben a motorvezérlő le tudja kezelni a problémát, a felhasználó talán észre sem veszi, mivel a fordulatszámmérő az elfogadható alapjárati fordulatszám tartományban egy fix értéket mutat, legfeljebb csak hallani lehet az apró fordulatszám változásokat.
Később viszont, ahogy egyre nagyobb a lerakódás és egyre kisebb a rés, jelentkeznek a problémák: a vezérlő érzékeli az alacsony fordulatszámot, nyitja a szelepet, ennek hatására túl nagy lesz a rés, megnő a fordulatszám, visszazár, de megint alacsonyabb lesz a fordulat, mint amire “számít”, újra nyitja, és így tovább, amíg be nem áll az érték. Esetleg fordulatról a gázt elengedve annyira elzárja a levegő útját, hogy a motor leáll. Ilyenkor ha a delikvens elviszi az autóját szervizbe, ahol mondjuk kiolvassák a hibakódot, azt tapasztalhatják, hogy pl. “P0107 Szívócső abszolút nyomás/barometrikus nyomás áramkör alacsony jelszint” hibakódot tárolt az elektronika, nosza, cseréljünk MAP szenzort, biztos az a hibás, hiszen az adott hibás értéket. Jobb esetben csak megtisztítják az érzékelőt, mondván, egy darabig jó lesz, de majd cserélni kell. Más esetben esetleg kicserélik a komplett fojtószelepházat, amitől valóban megszűnhet a hiba, de felesleges pénzkidobás, pénzlehúzás.
Az itt közölt szerelést, javítást mindenki saját felelősségére végezze, az esetleges szereléssel okozott károkért felelősséget nem vállalok! Ha valamiben nem vagy biztos, inkább gondold át kétszer, mit és hogyan kéne elvégezni.
A “javítás”, tisztítás egyszerű, az 1.2 16V esetén egyszerűbb, az 1.2 8V-nél a gázpedál bovdenre kell figyelni, egyébként az sem bonyolultabb. Érdemes kiszerelni a helyéről a fojtószelepházat, és úgy tisztítani. A tisztításhoz szükség van karburátor tisztítóra, féktisztítóra, folttisztító benzinre, vagy hasonló szerre. Ezen kívül egy puha sörtéjű fogkefére, nem szöszölő rongyra lesz szükség.
0. lépésként kössük e az akkumulátor negatív sarut, ha nem tesszük, akkor fokozottan ügyeljünk arra, hogy ne adjuk rá a gyújtást a szerelés során, amíg vissza nem került minden a helyére.
1.2 8V fojtószelepház kiszerelése, tisztítása
A 8 szelepes fojtószelep kiszerelés, tisztítás leírása és a hozzá tartozó képek a fiatforum.com -ról származnak, az ott található angol nyelvű útmutató magyar fordítása.
Ahhoz, hogy hozzáférjünk a fojtószelepházhoz, először is a légszűrőházat kell kiszerelni.
Ezután húzzuk le a két bal oldali csatlakozót. A rögzítő klipszekre vigyázzunk, ne törjük el őket.
Ezután csavarjuk ki a motorvezérlőt rögzítő két csavart, a motorvezérlő egység kiemelhető a helyéről, és egy kicsit hátrébb helyezhető. Távolítsuk el a testkábelt is a fojtószelepházról. Az útmutató írójának ez nem sikerült, ezért a motortérben végezte el a tisztítást.
Akasszuk ki a gázpedál bovdent. Ehhez a gázkart toljuk kicsit előre, hogy lazuljon a bovden, így ki tudjuk játszani a rögzítésből. Utána húzzuk ki a gumigyűrűből is a bovdent.
A csavart, aminek a gázkar ütközik, semmiképpen, még véletlenül se állítsuk el!
Csavarozzuk ki a fojtószelepházat rögzítő csavarokat is.
Most már kiemelhetjük a fojtószelepházat a helyéről. Tegyünk alá egy rongyot, hogy felfogjuk a kifolyó szennyeződést és a tisztító folyadékot. Fújjuk be alaposan a pillangószelepet és az alapjárati részt mindkét oldalon és a fogkefével dörzsöljük át. Nyissuk ki a pillangószelepet, és így is tisztítsuk meg.
Ha elégedettek vagyunk a tisztaságával, töröljük szárazra. Visszaszereléskor a tömítőgyűrűt és a felfekvő felületet a szívósoron is tisztítsuk meg, és szintén töröljük szárazra. A tömítőgyűrűt szükség szerint cseréljük. A visszaszerelés szokás szerint a szétszereléssel fordított sorrendben történik. A gázbovden visszaakasztása után lehetőség szerint ellenőrizzük egy segítővel, hogy megfelelően nyitja-zárja-e a pillangószelepet.
1.2 16V fojtószelepház kiszerelése, tisztítása
1. lépés, a szívócső bilincseinek oldása, az alábbi képen láthatóak. A narancssárgával bekarikázott, gyári bilincsek oldásához illetve visszazárásához én oldalcsípőfogót szoktam használni. A pirossal bekarikázott helyen, a képen nem látható, de a motorvezérlő alatt csatlakozik a fojtószelepházra a szívócső, azt rögzíti egy bilincs. Nálam ez már korábban ki lett cserélve egy AWAB bilincsre.
2. lépés, a szívócső eltávolítása, miután minden bilincset oldottunk, óvatosan húzzuk szét a cső csatlakozásait. Én a légszűrőháznál szoktam kezdeni. Óvatosan végezzük, tartsunk ellen a másik kezünkkel, és ne tépjük, nehogy az esetleg elöregedett gumi alkatrészek elszakadjanak. Ha sikerült eltávolítani, kb. ez a látvány fogad minket:
3. lépés, a fojtószelepházat rögzítő csavarokat kell kitekernünk. Évjárattól függően torx vagy inverz torx csavarokkal van rögzítve. A két fölső és a jobb alsó csavar eltávolításakor a motorvezérlőt egyik kezünkkel tartsuk meg, mert ezek rögzítik a tartókonzolt. Óvatosan fordítsuk olyan helyre a motorvezérlőt, ahol nem lesz útban és a kábelek sem feszülnek. A bal alsó csavar eltávolításakor a fojtószeleppel járjunk el hasonló módon, egyik kezünkkel fogjuk, hogy ne essen le a csavar eltávolítása közben.
4. lépés, a csavarok eltávolítása után a fojtószelep kifordítható a helyéről, a csatlakozóját kell oldanunk, és ezután ki is emelhetjük a motortérből.
A szívósoron látható gumi tömítőgyűrűre vigyázzunk, ne essen ki a helyéről, ne vesszen el.
Miután kiszereltük, célszerű egy olyan helyre vinni, ahol kényelmesen dolgozhatunk vele, nincs túl nagy kosz és nem gond, ha benzines-olajsáros lesz a környezet. Utóbbi szennyeződések ellen felkészülhetünk némi régi újságpapírral, kartonlappal, konyhai törlővel, ronggyal. A képen már tiszta a fojtószelep.
Fújjuk bele a tisztítószert…
… használjuk a fogkefét is a nehezen elérhető helyekhez…
Ujjunkkal nyissuk ki a pillangószelepet, és így is kínáljuk meg a szerrel és a fogkefével.
Szeret a kosz a szelep élére is letapadni, az se maradjon ki.
Az alábbi képért köszönet egy cartársnak. Balra látható, milyen volt előtte (koszos, nagyon koszos), jobbra pedig az, hogy milyen lett tisztítás után.
Ha szép tiszta mindenhol, a tengelyek tövében is, akkor készen is vagyunk vele.
A következő képeken az elektronika látható, ezt csak saját felelősségre és csak szükség esetén, utolsó lehetőségként szabad szétszedni, mert akár a fojtószelep teljes és visszafordíthatatlan meghibásodását is okozhatjuk a belső alkatrészek, különösen az érintkezők és vezetőpályák sérülésével! Én szétszedtem, aki kíváncsi a belsejére, az itt láthatja, emiatt nem kell szétszedni.
A fekete fedelet körben rögzítik a fém karmok, ezeket kell lepattintani, utána a fedél lehúzható. Elénk tárulnak a pozíció érzékelő vezetősávjai, az elektromos érintkezők, és a mechanika: a fogaskerekek.
Összeszerelés a szétszereléssel fordított sorrendben. A szívósoron lévő tömítőgyűrűt, illetve az illesztési felületet tisztítsuk meg, ne legyen kosz, por, ami a tömítést akadályozná. Ellenőrizzünk mindent inkább kétszer, a csavarokat ne húzzuk túl, ne repedjen el a műanyag szívósor háza.
Mielőtt a szívócsövet a helyére tennénk, érdemes a kartergáz szűrőjét is megtekinteni, tisztítani. Ezt egyébként minden olajcsere alkalmával érdemes megtenni, mert a szűrőn összegyűlő, rátapadó olajsár dugulást okozhat. A pirossal bekarikázott kartergázcső alatti csonkról van szó.
A szűrő csak be van illesztve a csőbe, az olajsár tapasztja a helyére, a tengelyt egy csőrös fogóval megfogva kihúzzuk a helyéről. Ez lehet, hogy nem megy túl könnyen, de ne ijedjünk meg, csak nagyon be van tapadva, erővel kijön.
Kiszedve is látható, mennyire koszos.
Ne kíméljük a féktisztítóval… az eredmény magáért beszél.
Szereljük vissza ezt is, tegyük a helyére a kartergázcsövet, szívócsövet is, rögzítsünk bilincset, ne felejtsük el visszadugni a fojtószelepházra az elektromos csatlakozót, a kábelét pattintsuk vissza a rögzítőbilincsbe. Végül jöhet a működés próbája, ha rendben van minden, készen is vagyunk.
Hasznos linkek, cikkek a témával kapcsolatban
www.fiatbravo.hu/leirasok/view.php?id=30
www.geree.hu/karburatorok/eloszor-egy-kicsit-a-keveresi-aranyrol/
www.fiatforum.com/punto-mk2-2b-guides/307670-remove-clean-throttle-body-1-2-8v.html