(nem házi pálinkával)
Előszó
Korábban már olvashattatok házilagos fényszóró beállítási módszerről, melyben egy egyszerűbb, mérés nélküli módszert mutattunk be. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az ott bemutatott eljárás a Punto – és általában más, modern jármű – kialakítása (fal és a fényforrás távolsága nagy) miatt pontatlan eredményhez vezethet, ha a fényszórók kezdeti állapotban az ideálistól nagyon eltérő beállítással rendelkeznek. A mérés nélküli módszer gyorsabb, egyszerűbb, mint az ebben a cikkben leírt eljárás, ám a valóban jó eredmény érdekében többször el kellene végezni egymás után, új jelölésekkel. Az alábbiakban egy olyan, precíz méréseket igénylő beállítási módszert olvashattok, melyhez mindössze egyszerű, olcsó mérőeszközök szükségesek, de az eredmény a fényszórók célműszeres beállítási eredményeivel vetekszik.
A leírást az a tény hozta életre, hogy Magyarországon sajnos rengeteg -legalább elől- rendesen összetört autó jár a közutakon, illetve a hagyományos gépjármű fényszórók tisztességes beállításáról halvány fogalma sincs szinte senkinek. Hogy ezeket az erős kijelentéseket mire alapozom? Arra, hogy rengeteg autó közlekedik nappal is szemmel láthatóan hibás beállítású fényszórókkal. Ezek nem gyárilag ilyenek; ergo sérülés miatt váltak ilyenné. Ha értene hozzájuk valaki, akkor legkésőbb a baleset utáni első műszaki vizsgájukról való kiállásig beállította volna rajtuk valaki célműszerre – a jármű műszaki javítását végző lelkiismeretes mesterember helyett.
A fényszóró beállítás fontossága
Először tisztázzuk, hogy miért van szükség a fényszórók beállítására. Tulajdonképpen azért, hogy az autó gyári műszaki kialakításának lehetőségei szerint, a lehető legjobban lássuk az előttünk lévő útszakaszt távolbalátás korlátozása esetén (sötét, csapadék, köd, stb.) úgy, hogy mások közlekedését ne veszélyeztessük (ne vakítsa a szembejövőket és a közvetlenül előttünk menőket sem).
Kizáró feltételek
Másodszor tisztázzuk, hogy mikor nem fog szinte biztosan eredményre vezetni a beállítási kísérlet:
- ha nem a gyárilag előírt fényforrás van a lámpatestben (működési elv (halogén), teljesítmény , fényforrás pozíciója (a lencse (foncsor) gyújtópontjában kell lennie, ideálisan pontszerűen, 360°-ban homogén fényerővel és mm pontosan)),
- ha a lámpatest sérült mechanikailag (karosszéria bekötési pontok, foncsor, beállító alkatrészek, stb.),
- ha a jármű nem sík és szilárd felületen áll és ha a jármű futóműve (rugók) hibásak ( a jármű ferdén áll / gyári kiviteltől eltérően bólint).
- ha a mérésekhez használt idomszerek, mérőeszközök (talpas derékszög, vízmérték, stb ) deformáltak, sérültek.
- jobbkormányos autóból szermányolt bontott lámpatesteknél
Előkészületek
Mikor érdemes hozzákezdeni a beállításhoz: célszerűen még fényes nappal, a beállító ábrák kiszerkesztéséhez és a gépkocsi pozícióba történő beállításához. A tényleges provizorikus beállítások már szürkületkor elkezdhetőek (amint látható a fényszóró képe a vetítési felületen), a végleges finomhangolást pedig már sötétben érdemes elvégezni (körülményesnek tűnik, de ez ilyen). A talajra felrajzolt (betonba beflexelt) ábra rész minden autóhoz felhasználható.
Mire lesz szükségem a beállításhoz?
- egy ácsceruzára,
- egy 10m-es mérőszalagra,
- egy -métertől hosszabb- vízmértékre,
- egy 70cm és egy 10-20cm-es talpas derékszögre,
- lámpatest állítócsavarjaihoz szerszámra (jellemzően egy imbuszkulcs készlet / 10 racsnis csillag-villás),
- valamint a precízebb munkához egy dőlésszög mérőre – de ez nem kizáró ok.
- Valamint kell egy ideálisan legalább 10m x 3m-es egyenletesen sík placc, aminek a hossztengelyére merőlegesen, egy legalább 180cm magasságú, függőleges egyenletesen sík felület van, pl.: becsukott garázsajtó. (a placc hosszirányban egyenletesen lejthet (csapadékvíz elvezetés miatt mind ilyen), de keresztirányban vízszintes legyen)
- és végül a középvonal kiszerkesztéséhez (5 perc) egy segítő – ez sem kizáró ok.
Milyen feltételek szükségesek még a beállításhoz?
Az autóból legyen kipakolva minden nem állandó terhelés (ami nem a kocsi – gyárilag, vagy utólagosan – állandó tartozéka), az üzemanyag tartály legyen tele és a vezetőülésen is ülnie kell – egy 75kg-os – valakinek a beállítás alatt (gk vezető is állandó tartozéka a kocsinak) – de én ezzel nem foglalkoztam. Fontos még a gyári hideg gumi abroncs (legalább 3 órája nem használt autó) nyomás – vagy egyedi kerekeknél a jármű szokásos keréknyomás értékei – mind az öt kerékben (pótkerék is).
Milyen kiindulási paraméterekkel kezdjünk neki a beállításnak?
Szerkesszük ki a jármű középvonalát a vetítési síkra merőlegesen a lentebbi ábra alapján. Jelöljünk ki két szélső pontot (pl.: garázsajtó alsó sarkai), amikhez képest 9m sugarú körívet rajzolunk mindkét pontból (ábrázoló geometria felező merőleges / szögfelező szerkesztése). A két ív metszéspontja adja a középvonal egy pontját. A korábban kijelölt két szélső pont közötti távolságot felezzük el (mérőszalag). Ez adja a középvonal másik pontját. A két pontot a kifeszített mérőszalag segítségével összejelöljük (segítő). A jelölést elegendő a vetítési felülettől kb. 4m távolságból húzni a távolabbi metszésponton túl 30-50cm-el – a rajzon látható módon.
Következő lépésként szerkesszünk jobbra-balra egy-egy 120cm-es merőlegest a korábban kiszerkesztett középvonalra a vetítési síktól 5 méter távolságban. Erre az egyenesre kell pozicionálni az autó orrát (rendszámtábla síkja – Alfa Romeo tulajdonosok ne kötekedjenek)
Jelre állás
A beállítás legtökölősebb része most következik: az autóval úgy kell ráállni a felrajzolt móricka-rajzunkra, hogy 3 fontos kritériumot is teljesítsen egyszerre: a jármű elejének és a hátuljának a közepe pontosan a felrajzolt vonallal legyen szinkronban és a jármű eleje az 5m-es vonalon legyen.
Jelentős előnyt élveznek a vonóhoroggal szerelt járművek, hiszen ott adott a kocsi seggének közepe – elég felülről függőben belenézni. Akinek nincs, az szerkessze ki két szimmetrikus pont között a lökhárítóra (minél alacsonyabban legyen a jelülés). Punto2 (188) esetén például a két macskaszem közötti távolság fele, amit a talpas derékszöggel ellenőrizni lehet a talajon lévő jelöléshez képest.
Mérés: izzók távolsága
Ha a fentiekkel maradéktalanul megvagyunk, akkor ezt le is fogjuk ellenőrizni. Elővesszük a két derékszögünket és megmérjük a tompított izzóink csúcsainak távolságait a talajra rajzolt középvonalhoz képest. Ha a két érték ± 1cm-en belül van, jól dolgoztunk – ha nem, akkor újra rutinozni kell a kocsival (a hátulját is ellenőrizzük újra!) A mérés módszere egyszerű: a két talpas derékszöggel a talajra merőleges irányban célkereszt-szerűen belenézünk a felső -kis- derékszögbe úgy, hogy a tompított izzó központi csúcsát lássuk. Projektoros lámpáknál a projektor közepét lőjjük be.
Ekkor a kis vízmértéket letéve, a nagy vízmérték talajnál lévő talppontjánál jelölést teszünk a talajra ceruzával. Ennek a jelölésnek és a középvonalnak a távolsága adja az „x” értéket a beállító segédvonalas ábra szerint. Ez az érték, a Punto 2B (188)-nál 59cm (a VW Bora-nál is ua.). A mért értéket feljegyezzük.
Mérés: izzók talajtól való magassága
A következő mérés a tompított fényforrás talajtól való magasságát adja – ami még azonos típusú járművek esetén sem feltétlenül azonos az eltérő motor súly és -kifáradt- futómű rugóerők miatt. Ezért is nem írtam erre értéket ide.
A mérés módja hasonló az előző módszerhez. Ideálisan a két értéknek itt is meg kellene egyeznie (gk. vezető nélkül). A pontos leolvasáshoz itt is sasszem és jó célzó képesség szükséges. A mért értéket feljegyezzük.
Mérés: talaj dőlés
Következő lépésként, ha van dőlésmérő műszerünk (Lidl 3.000Ft), akkor a vetítési felülettől elindulva, a vízmértékünk hossza szerint (méteres vízmértéknél kb. 9 mérés) elindulunk és megmérjük a dőlésszögeket az autó hátuljáig, majd ezeknek matematikai átlagát vesszük (azért kell végig mérni, hogy az esetleges eltérések okozta mérési hibákat korrigálni tudjuk).
A kapott átlagot szükség szerint átváltjuk %-os értékre és összevetjük az autó gyárilag megadott lejtési értékeivel (kisautók, szedánok általában 1%, kombik 1.2%, különálló ködlámpák esetén pedig -csak azoknál- 2-2,5%). Tehát, ha az átlagolásnál kijött 2% lejtés a kocsi hátulja felé és 1% az autó beállítási értéke, akkor nekünk 1%-al (itt: az 5m miatt 5cm) fölé kell állítani a fényszórót az alap beállítási ábrához képest.
Vetítési ábra rajzolása
Végül felrajzoljuk a beállítási ábránkat a vetítési síkra. Ezt két féle módon is megtehetjük: vagy a mért x és y értékekkel rajzoljuk fel (alap ábra), vagy az x el és az előző mérés szerint módosított y-al (környezeti feltételek szerint módosított ábra). A szerkesztést mindig a vetítési síkra felvetített középvonalhoz képest végezzük és minden vonalat vízmértékkel húzunk a tökéletes vízszintes és függőleges vonalak miatt.
Fényszórók beállítása
Ha az ábrát felrajzoltuk, megkezdhetjük a fényszóró tényleges beállítását. 2db állítócsavarral állítható be a fel/le és a jobbra-balra viszony. A két csavar működése nem független egymástól a nem központ szimmetrikus 3 pont felfüggesztés elve szerint.
A beállítás elkezdése előtt állítsuk alaphelyzetbe (0 és/vagy kattanással kikapcsolt helyzet) a jármű fényszóró magasság állítóját!
Az állítócsavarokhoz való hozzáférés ideálisan egy 8 imbuszkulcs, de a szöghajtás gyári, vagy egyéb hibája folytán egy -célszerűen racsnis- 10 csillag-villás kulcs.
A beállító csavaroknál először óvatosan tapasztaljuk ki, hogy melyik forgási irány merre mozdítja a lámpatestet és eszerint dolgozzunk tovább. Minden műanyag; esetleges szorulás esetén nagy erőt ne használjunk, mert törés lesz a vége – annak meg lámpacsere.
A végeredmény
Szemléltetésképpen, ilyen volt a kiinduló állapot. Nem csoda, ha így nem látunk sötétben.
Ha jól dolgoztunk, valami ilyesmit kellene látnunk* tompított fénynél, szürkületkor:
Illetve éjszaka:
Tompított fény vetítési képe közvetlenül az autó előtt – éjjel:
Távolsági fény vetítési képe közvetlenül az autó előtt – éjjel:
*utángyártott TYC fényszórók a gyári Valeo tompított árnyékolóserlegeinek oldalhelyes átszerelésével, Osram AllSeason / Ultra Life izzókkal.